Ἐλαμείτης G1639
1. sense 1 1×
AR["عِيلَامِيُّونَ"]·ben["ঐলামীয়"]·DE["Ἐλαμῖται"]·EN["Elamitai"]·FR["Élamite"]·heb["עֵילָמִיִּים"]·HI["एलामी"]·ID["orang-Elam;"]·IT["Elamita"]·jav["tiyang-Élam;"]·KO["엘람인들-과"]·PT["Elamitas"]·RU["Эламитяне;"]·ES["Elamîtai"]·SW["Waelamu"]·TR["Elamlılar"]·urd["عیلامی"]
Senses
BDB / Lexicon Reference
Ἐλαμείτης (Rec. -αμίτης), -ου, ὁ (Heb. אֵילָם) [in LXX (cl.) Ἐλυμαίος, Ἔλαμος: Jdth.1:6; Ἀιλαμείτης (vv.ll. Ἐλ-, -αμίτης; Bl., § 3, 7): Isa.11:11 21:2 22:6) ;] an Elamite: Act.2:9.† (From Abbott-Smith. LSJ has no entry)